Az olasz minilecke második részében rengeteg új szóval és kifejezéssel ismerkedhetsz meg. Lássuk a medvét! 🙂
Az olasz nyelvben a főneveket névelő előzi meg, melyek hímneműek vagy nőneműek lehetnek. A névelőknek három fajtája van: határozatlan, határozott és részelő névelő.
un > [un] – határozatlan névelő; hímnemű egyes számban álló főnevek előtt használjuk; jelentése: mint a magyar „egy” határozatlan névelők.
una > [uná] – határozatlan névelő; nőnemű egyes számban álló főnevek előtt használjuk; jelentése: mint a magyar „egy” határozatlan névelők.
A határozatlan névelőket akkor használjuk, ha egy dolog vag egy személy, melyről beszélünk nincs közelebbről meghatározva vagy először teszünk róla említést.
Gyakorolja a szavakat a hozzájuk tartozó határozatlan névelővel együtt!
una casa >[uná kázá] – egy ház
una famiglia >[uná fámiljá] – egy család
un signore >[un szinnyore] – egy úr
una cittá >[uná csittá] – egy város
un giardino >[un dzsárdino] – egy kert
una macchina >[uná mákkiná] – egy autó
una chiesa >[uná kijezá] – egy templom
una signora >[uná szinnyorá] – egy asszony
un figlio >[un filjo] -egy fia (valakinek)
un albergo >[un álbergo] – egy szálloda
Az olasz nyelvben a főneveket csoportosítani tudjuk nemük szerint. Az „-a”-ra végződő főnevek legnagyobb része nőnemű, míg az „-o”-ra végződőek hímneműek. Az „-e” végződésű főnevek egy része hímnemű, másik része nőnemű.
Ismételjük át még egyszer a főneveket, nemek szerint csoportosítva!
un signore >[un szinnyore] – egy úr
un giardino >[un dzsárdino] – egy kert
un figlio >[un filjo] -egy fia (valakinek)
un albergo >[un álbergo] – egy szálloda
una famiglia >[uná fámiljá] – egy család
una cittá >[uná csittá] – egy város
una macchina >[uná mákkiná] – egy autó
una chiesa >[uná kijezá] – egy templom
una signora >[uná szinnyorá] – egy asszony
Határozott névelők:
il >[il] – határozott névelő; egyes számban álló hímnemű főnevek előtt használjuk; jelentése: mint a magyar „a”, „az” határozott névelőe.
la >[la] – határozott névelő; egyes számban álló nőnemű főnevek előtt használjuk; mint a magyar „a”, „az” határozott névelőé.
A határozott névelőket akkor használjuk, ha a dolog vagy a személy, melyről beszélünk már ismert, már tudunk róla valamit.
l’ >[l] határozott névelő egyes számban álló magánhangzóval kezdődő nőnemű vagy hímnemű főnevek előtt használjuk; jelentése: mint a magyar „a”, „az” határozott névelőé.
il signore >[il szinnyore] – az úr
la macchina >[lá mákkiná] – az autó
il giardino >[il dzsárdino] – a kert
la chiesa >[lá kijezá] – a templom
il figlio >[il filjo] – (valakinek a) fia
la signora >[lá szinnyorá] – az asszony
la casa >[lá kázá] – a ház
la famiglia >[lá fámiljá] – a család
la cittá >[lá csittá] – a város
l’ albergo >[lálbergo] – a szálloda
l’ amica >[lámiká] – a barátnő
Ha a főnév egyes számban, mind hímnemben, mind nőnemben magánhangzóval kezdődik, a határozott névelő lerövidül. A névelőt együtt ejtjük a szóval.
Mostanra már bizonyára sikerült megjegyeznie az első 10 olasz szót. Arra kérjük, próbálja meg lefordítani olaszra a szavakat, és tegye eléjük a megfelelő határozatlan névelőt is!
egy úr >un signore >[un szinnyore]
egy város >una cittá >[uná csittá]
egy szálloda >un albergo >[un álbergo]
egy család >una famiglia >[uná fámiljá]
egy kert >un giardino >[un dzsárdino]
egy fia (valakinek) >un figlio >[un filjo]
egy asszony >una signora >[uná szinnyorá]
egy templom >una chiesa >[uná kijezá]
egy autó >una maccina >[uná mákkiná]
egy ház >una casa >[uná kázá]
Most a határozott névelőkkel együtt fordítsa le a szavakat!
a család >la famiglia >[lá fámiljá]
az úr >il signore >[il szinnyore]
a kert >il giardino >[il dzsárdino]
a ház >la casa >[lá kázá]
az asszony >la signora >[lá szinnyorá]
(valakinek) a fia >il figlio >[il filjo]
az autó >la macchina >[lá mákkiná]
a templom >la chiesa >[lá kijezá]
a szálloda >l’ albergo >[lálbergo]
a város >la vittá >[lá csittá]
a barátnő >l’ amica >[lámiká]
Az olasz igéket végződésük szerint három csoportba oszthatjuk. Az első csoportba az „-are” végzősédűek kerülnek. Most ezek közül tanulunk meg néhányat, és így már egyszerűbb mondatokat is tudunk alkotni.
guardare >[guárdáre] – nézni
amare >[ámáre] – szeretni
visitare >[vizitáre] – felkeresni, meglátogatni
comprare >[kompráre] -(meg)venni, vásárolni
Ismételje át az igéket! Hangosan olvasson, és ügyeljen a kiejtésre is!
amare >[ámáre] – szeretni
comprare >[kompráre] -(meg)venni, vásárolni
visitare >[vizitáre] – felkeresni, meglátogatni
guardare >[guárdáre] – nézni
Az eddig megismert szavakból megalkothatjuk első kifejezéseinket. Olvasson hangosan, figyeljen a helyes kiejtésre!
amare la famiglia >[ámáre lá fámiljá] – szeretni a családot
visitare una chiesa >[vizitáre uná kijezá] – felkeresni egy templomot
guardare il giardino >[guárdáre il dzsárdino] – nézni a kertet
comprare un albergo >[kompráre un álbergo] – megvenni egy szállodát
visitare la cittá >[vizitáre lá csittá] – felkeresni a várost
amare una signora >[ámáre uná szinnyorá] – szeretni egy asszonyt
comprare la casa >[kompráre lá kázá] – megvenni a házat
guardare il signore >[guárdáre il szinnyore] – nézni az urat
Ebben a feladatban próbálja meg lefordítani a magyar kifejezéseket olasz nyelvre!
megvenni a szállodát >comprare l’ arbergo >[kompráre lálbergo]
nézni (valakinek) a fiát >guardare il figlio >[guárdáre il filjo]
szeretni egy várost >amare una cittá >[ámáre uná csittá]
meglátogatni a családot >visitare la famiglia >[vizitáre lá fámiljá]
nézni az autót >guardare la macchina >[guárdáre lá mákkiná]
szeretni egy urat >amare un signore >[ámáre un szinnyore]
felkeresni at asszonyt >visitare la signore >[vizitáre lá szinnyorá]
vásárolni egy kertet >comprare un giardino >[kompráre un dzsárdino]
Most megismerkedünk a személyes névmásokkal egyes számban.
io >[ijo] – én
tu >[tu[ – te
lei >[lej] – ő (lány)
lui >[luj] – ő (fiú)
Az „io”, „lei”, „lui” személyes névmásokban a két magánhangzó nem tartozik össze, így mindkettőt tisztán ejtjük. A > [j] megkönnyíti az utána következő hang ejtését.
Olvassa fel a következő mondatokat! Figyelje meg az igevégződéseket!
Io guardo il giardino >[ijo guárdo il dzsárdino] – Én nézem a kertet.
Tu visiti una cittá >[tu viziti uná csittá] – Te felkeresel egy várost.
Lui ama la signora >[luj ámá lá szinnyorá] – Ő (fiú) szereti az asszonyt.
Lei compra la casa >[lej komprá lá kázá] – Ő (lány) megveszi a házat.
Io visito una chiesa >[ijo vizito uná kijezá] – Én felkeresek egy templomot.
Tu guardi l’albergo >[tu guárdi lálbergo] – Te nézed a szállodát.
Az olasz nyelvben nincsen alanyi és tárgyas igeragozás, mint a magyarban. Ugyanaz a szó fejezi ki a kétféle magyar igét. Pl.:
Io guardo una chiesa – Nézek egy templomot.
Io guardo la casa – Nézem a házat.
Gyakorlásképpen fordítsa le a ragozott igéket olaszra!
én szeretek, szeretem >io amo >[ijo ámo]
ő (fiú) meglátogat, meglátogatja >lui visita >[luj vizitá]
te nézed, nézel >tu guardi >[tu guárdi]
ő (lány) vesz, megveszi >lei compra >[lej komprá]
te felkeresed, felkeresel >tu visiti >[tu viziti]
ő (fiú) szeret, szereti >lui ama >[luj ámá]
én veszek, veszem >io compro >[ijo kompro]
A következő feladat is fordítás lesz. Próbálja meg lefordítani a magyar mondatokat, majd ellenőrizze a fordítás és a kiejtés helyességét!
Ő (lány) szereti a fiát.
Te veszel egy házat.
Ő(fiú) felkeresi a várost.
Én nézem a kertet.
Te szereted a családodat.
Ő(lány) nézi az autót.
Ő (fiú) vesz egy szállodát.
Lei ama il figlio >[lej áma il filjo]
Tu compri una casa >[tu kompri uná kázá]
Lui visita la cittá >[luj vizitá lá csittá]
Io guardo il giardino >[ijo guárdo il dzsárdino]
Tu ami la famiglia >[tu ámi lá fámiljá]
Lei guarda la macchina >[lej guárdá lá mákkiná]
Lui compra un albergo >[luj komprá un álbergo]
Az „Io guardo il figlio” típusú mondatokban, ha nincs utalás arra (pl. birtokos névmás), hogy más rokonáról, hozzátartozójáról van szó, akkor ez a szerkezet birtokos viszonyt is kifejez: Nézem a fiamat.
Éppen úgy, mint a magyarban az olasz nyelvben is elhagyhatjuk a személyes névmást, hiszen a személyragok egyértelműen meghatározzák a cselekvőt. (Akkor tesszük mégis ki, ha a személyt hangsúlyozni akarjuk.)
compro la macchina – megveszem az autót
visiti la cittá – felkeresed a várost
Az olasz nyelvben is vannak kettőzött mássalhangzók. Hosszan kell ejteni őket, mint a magyarban. Soha nem ejtjük őket különkülön.
la mamma >[lá mámmá] – az anyu, a mama
il babbo >[il bábbo] – az apu, papa
„s”-általában >[sz]-nek ejtjük, de két magánhangzó között >[z]nek. Pl. casa, chiesa,
la scuola >[lá szkuolá] – az iskola
la discoteca >[lá diszkotéká] – a diszkó
lo studente >[lo sztudénte] – a diák, tanuló
„sc”- „i” és „e” előtt kissé nyújtott >[ss]-nek ejtjük, minden más esetben >[szk>. Pl scuola,
la scena >[lá sséná] – a színpad
l’ uscita >[lussitá] – a kijárat
„qu” – egy „k” és egy „u” hangot ejtünk, ahol az „u” egészen rövid: >[ku]
il quaderno >[il kuáderno] – a füzet
l’ acqua >[lákkuá] – a víz
A „cq” a „q” mássalhangzó kettőzött formája.
„z” – Ezt a betűt kétféleképpen lehet ejteni: >[c]-nek és >[dz]-nek. Sajnos szabály nincs rá mikor melyiket használjuk. A „-zione” végű szavakban azonban mindig >[c]-t ejtünk.
la lezione >[lá lecijone] – a tanítási óra, lecke
la zia >[lá dzijá] – a nagynéni
lo zio >[lo dzijo] – a nagybácsi
lo zero >[ lo dzero] – a semmi, nulla
Gyakorolja az újonnan megismert főnevek kiejtését! Hangosan olvasson!
la mamma >[lá mámmá] – az anyu, a mama
il babbo >[il bábbo] – az apu, papa
la scuola >[lá szkuolá] – az iskola
la discoteca >[lá diszkotéká] – a diszkó
lo studente >[lo sztudénte] – a diák, tanuló
la scena >[lá sséná] – a színpad
l’ uscita >[lussitá] – a kijárat
il quaderno >[il kuáderno] – a füzet
l’ acqua >[lákkuá] – a víz
la lezione >[lá lecijone] – a tanítási óra, lecke
la zia >[lá dzijá] – a nagynéni
lo zio >[lo dzijo] – a nagybácsi
lo zero >[ lo dzero] – a semmi, nulla
Az „io”, „-ia” hangkapcsolat nem alkot kettőshangzót, mindkét hangját egyforma erősen ejtjük azokban a szavakban ahol az „i”re esik a hangsúly. Pl. zio,
Maria >[márijá] – Mária
Sofia >[szofija] – Zsófia
A”z”-vel vagy „s” + mássalhangzóval kezdődő hímnemű főnevek névelője módosul: az „il” határozott névelő „lo”, az „un” határozatlan névelő „uno” lesz. Pl.: lo zio, uno szudente.
Ugye emlékeszik a határozott névelő „l’” formájára? A határozatlan névelő is megváltozik magánhangzó előtt, de csak nőnemben: „un’” : un’ amica >[unámiká] – a barátnő. Az „l’”, „un’” névelőket egybe ejtjük a főnévvel.
Olvassa újra az iménti főneveket a határozott és a határozatlan névelőkkel együtt!
lo zio >[lo dzijo] – a nagybácsi
lo studente >[lo sztudénte] – a diák, tanuló
l’albergo >[lálbergo] – a szálloda
l’amica >[lámiká] – a barátnő
uno zio <[uno dzijo] – egy nagybácsi
uno studente >[uno sztudénte] – egy diák, tanuló
un albergo >[un álbergo] – egy szálloda
un’amica >[unámiká] – egy barátnő
Nézzük meg sikerült-e elsajátítania az új szavakat a hozzájuk tartozó határozott és határozatlan névelőkkel. Fordítsa olaszra!
a diszkóklub >la discoteca >[lá diszkotéká]
egy füzet >un quaderno >[un kuáderno]
egy nagynéni >una zia >[uná dzijá]
a víz >l’acqua >[lákkuá]
egy lecke >una lezione >[uná lecijone]
a tanuló >lo studente >[lo sztudénte]
egy barátnő >un’amica >[unámiká]
az iskola >la scuola >[lá szkuolá]
a nagybácsi >lo zio >[lo dzijo]
a színpad >la scena >[lá sséná]
a kijárat >l’uscita >[lussitá]
Foglaljuk mondatokba az eddig megismert szavakat! Fordítsa le a mondatokat olaszra!
(Te) nézed a nagybátyádat. >(Tu) guardi lo zio. >[tu guárdi lo dzijo]
A diák szereti az iskolát. >Lo studente ama la scuola. >[lo sztudénte ámá lá szkuolá]
(Én) veszek egy diszkóklubot. >(Io) compro una discoteca. >[ijo kompro uná diszkoteká]
Zsófia meglátogatja Máriát. >Sofia visita Maria. >[szofijá vizitá márijá]
(Te) veszel egy füzetet. >(Tu) compri un quaderno. >[tu kompri un kuáderno]
(Ő, lány) nézi a színpadot. >Lei guarda la scena. >[lej guárdá lá sséná]
Szeretem a nagynénémet. >Amo la zia. >[ámo lá dzijá]
(Ő, fiú) meglátogat egy tanítási órát. >Lui visita una lezione. >[luj vizitá uná lecijone]